Az Ő hatalmas kreativitását, beletölti az emberekbe, és jó látni, ahogy ezt használják is.

Ezt a megállapítást kellett, hogy tegyem a szombati napon, amikor megnéztem a táncoló ifjúságot, akik minden erejüket, a munkába fektetve tökéletesítették, a koreográfiájukat. Láttam köztük fiatalabbakat, idősebbeket, és láttam azt az összhangot és kitartást, amivel végigvették az igen bonyolult, de annál inkább izgalmas tánclépéssorozatukat.

Ahogy figyeltem őket, hatalmas öröm töltött be, hogy Isten ilyen tehetséges emberekkel áldott meg minket!

Bátran álltak a közönség elé, az esti alkalom előtt is, és mutatták be, a remekül sikerült koreográfiát.

Számomra nagyon bátorító volt, hogy láttam a hip-hop szakkör munkáját, mert egy újabb módon kezdtem szemlélni az Atyát, aki még a táncon keresztül is megtudja érinteni a szíveket és képes örömöt adni.

Egy csodálatos  napot lezárva hagytam ott a KREDIT-et, csupa jókedvel és hálával, hogy egy hatalmas adakozó  Istenünk van, aki itt is megajándékozott új élményekkel és fantasztikus emberekkel!

Dorina

Nem a tehetség, hanem a hozzáállás, a motiváció és a kreativitás a lényeg. Bennem ez a mondat fogalmazódott meg az idei KreDiT alatt. Kreatív Dicsőítők Találkozója. Szóval nem számít, ha épp nem tanultam táncolni, nem volt még kamera a kezemben, vagy sosem írtam blogot.

"Dicsőítő tánc? Nem, ez nekem magas. Nem tudok táncolni, nincs ritmusérzékem, ez nekem nem szól." -Gondolhatja magában az, aki a programon meglátta ezt a műhelyet.
Hozzám közel áll a tánc, mégis kíváncsi voltam, hogy milyen lehet ez kívülről, úgyhogy csak ültem és figyeltem. Mint táncos, tudom, hogy mit jelent ez a kifejezőszköz, miről szól ez a fajta dicsőítés, mégis mindig tanulok valamit...

"A felnőttségre rátapadt a szégyen, az, hogy ciki." -Hangzott Lengyel Péter szájból. És annyira igaz.
Ne táncolj, mert túl öreg vagy! Ne zászlózz, mert nem értesz hozzá! Nem csináld, mert megbotánkoznak az emberek!... És mi elhisszük. Elhisszük, hogy nem vagyunk akamasak a kreativitásra, csak azért, mert. És állunk, és lefogjuk saját magunka, pedig ott a vágy, a gyermeki szív, az őszinte imádat, de nem merünk lépni.

És akkor szíven talál az Ige: Szabadságra vagyunk elhívva. És hirtelen minden értelmet nyer. Ráébredsz, hogy Isten kreatívnak teremtett, cselekvésre teremtett a saját képmására. Csodálotos ez a felismerés.

És végül elkezdődik a tánc, körben állva mindenki egyszerre mozdul. Mindenki szívében ugyanaz a vágy ég, és ez munkálja ki az egységet. Így nyer értelmet minden egyes mozdulat, és maga a körtánc.

"Most tulajdonképpen semmit sem csináltunk, mégis mindent."

Lerajzoni a másikban élő Krisztust, vagy a magunkban élő Kisztust elsőre nem tűnt egyszerű feladatnak. De miután tisztáztuk, hogy a rajzolás - vagy bármilyen más alkotói munka - a szellemünkből ered, és a szellemünk végzi el, már bátrabban állok hozzá :) A Szent Szellem vezetésével egyikünk sem fog mellélőni.

Az első feladat portré: de úgy, hogy a rajz tükrözze a másik által legfontosabbnak tartott Krisztusi tulajdonságot. Hát, csodálatos alkotások készültek! Születtek olyan rajzok, amelyek nem is úgy ábrázolták a portré alanyát, ahogy az emberi szemek látják, hanem hiszem hogy úgy, ahogy Isten szemei látják: Olyan teremtményekként, akikben benne vannak azok a lehetőségek, amiket Ő helyezett belénk; akiknek nem a félelem szellemét adta, hanem a józanság, az erő és a szeretet szellemét.
Olyan portrék születtek, amelyeken emberi szemmel is látható volt a józanság, az erő és a szeretet! Úgy, olyan tisztán, ahogy Isten megteremtett minket.

A második feladat: story board. Röviden magyarra fordítva: képregényszerűen rajzold le, ahogy felöltöztél Isten képmására.
"És felöltözzétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt." (Kolossé 3:10)
Hát ez még nagyobb feladat! Sajnos ennek a feladatnak a végeredményeit csak részben láthattam, de már azt is csodálatos volt látni, ahogy mindenki megragadta és elkezdte papíron megjeleníteni az Alkotójával való egyik legmélyebb személyes megtapasztalását!

Ákos
 

Ki hallott már ilyet?

Most mégis felmerült néhány kobakban, és ha valahol beindul a kis áramkör, nem nagyon lehet leállítani. Egyszóval most megint valami újat szeretnénk alkotni a KREDIT-en. Riportok, tudósítások, bejátszások... bármi kisülhet belőle!

Egy biztos, alkotni fogunk, és ez most éppen hallható formában fog megjelenni az éteren, és az internetes adókon keresztül.

március 27-én KREDIT!

Különös nap lesz, egy különleges vendéggel. Aki ismeri Matt-et, tudja, hogy nem hétköznapi ember. Egyéni gondolatok, speciális hozzáállás, karakteres személyiség, mindeközben csupaszív ember! Jó teszi, aki ezen a minden programmal megtömött márciusi napon mégis minket választ!

Amúgy rájöttünk, hogy ilyenkor nem szabad programot csinálni, mert kitavaszodott, és mindenki a saját dolgát teszi. Most nem volt sok választásunk, de később jobban odafigyelünk erre!

Mindenképp egyből feltesszük a KREDIT honlapra a műhelyek terméseit és lehet majd mazsolázni. Szerintem azoknak is érdekes lesz, aki nem tudott eljönni, most azért mégis azt mondom, ha még dönthetsz - kedves olvasó - válaszd a kreatívokat szombaton!!!!!

A Fonó Budai Zeneházban kerül ismét megrendezésre a KREDIT gondozásában a darab azzal a különlegességgel, hogy Matt Schellenberg, a zene írója, valamint a RENGETEG zenekar személyesen is közreműködik az előadásban. A zene is élő lesz!

 Azt hiszem nem kell bemutatnom Matt-et, de annyit elmondhatok korábbi "Lelkes állatok"koncert élményeimből, hogy döbbenetesen extravagáns egyéniség! Mindig valami újjal rukkol elő. Még rémlik a kép egy színdarabról, amielyikben egy ajtót játszott. A néhány év alatt, amit magyarországon töltött, szinte tökéletesen megtanulta a nyelvünket, amit aztán költői módon tudott használni.

Gépe most száll le épp, és hamarosan elkezdődnek a közös próbák is. Ha csak teheted, tervezd be a naptárba ezt a találkozást! Szerintem egy nagy lehetőség...

Egyelőre egy kérdés, de felvetődött a szervezőkben, hogy ott lenne a helye 2010-ben Pécsett akár a műhelyeknek, akár néhány tartalmas KREDIT produkciónak. Az aktív pécsiek már nyertek is egy pályázaton egy koncertre, talán több is akad ott. Jó lenne jelen lenni keresztyénként is a kulturális életben!

Régen egyszerű volt! Csak megfújták a trombitákat, vagy elkezdték pergetni a dobokat, és máris csődület volt a főtéren: mindenki tudta, hogy valami nagyon érdekes és nagyon fontos dolgot fog megtudni (háború, akasztás...). Ennél jobb csak a "képzeld!", vagy a "hallottad?" kezdetű suttogóra fogott mondatok lehettek, amiket perceken belül a tetőkről kürtöltek szét.

Ma már más a helyzet! Hír- és információdömping vesz körül a média csatornáin keresztül, amiből nagyon nehéz kihámozni, mi a jó, és mi nem, mire van szükségünk, és mi az ami esetleg kifejezetten káros a számunkra.

Mit tehetsz a jó hírrel? Van üzeneted? Hogyan adhatod tovább a huszonegyedik században? Persze, vannak a jó kis megosztó portálok, ahol azonban többnyire ugyanazokkal csetelsz... Kreativitás kell ahhoz, hogy felhívd a mondanivalódra a figyelmet. Kicsit törni kell az agyat! És ki kell próbálni!

De ki tudja, hogy mi fog működni ott, ahol már a szórólapot a metró következő kukájába (vagy mellé) dogják, minden aluljáróban van egy zenész (vagy koldus), a hirdetési helyekért pedig iszonyat pénzeket fizetnek, és iszonyat profin megcsinálják, hogy még tudat alatt is hasson és manipuláljon... Szóval, hogy csinálod?

foto: flickr/esox lucius

Jelenleg a kreativitás, az innováció világszerte aktuális kérdés, mivel globális problémákra keresik az emberek a válaszokat, és egyre üresebbé válnak a formulák, egyre többen jönnek rá, hogy ami évtizedeken, vagy századokon át működött, az lehet, hogy egyszeriben üresen kong. Tudomásul kell vennünk, hogy a XXI. században élünk, ahol ugyanúgy mint eddig, generációk követik egymást, viszont egészen újszerű kulturális környezetben. Egy információ pillanat alatt ér át a világ egyik feléből a másikba, a divat, a gazdaság - és sorolhatnánk tovább -  mind karnyújtásnyira került tőlünk: "letölthető"!

Egy biztos: ebben a forgatagban Valaki mégis kíváncsi rád! Szeretné tudni, hogy mit gondolsz. Tehát kifejezheted magad ahogyan csak tudod. Erre felhasználhasz minden rendelkezésre álló technikai eszközt, előszedheted, amit valaha is tanultál. Bemutatkozhatsz ezen keresztül, hiszen minden alkotás beszél a létrehozójáról, vagy épp rést üthetsz a szürkeségen, rámutathatsz Arra, aki téged alkotott!

Az újságíró műhelyen a sajtóműfajokat vettük át, majd a kis csapat felderítő útra indult: interjúalanyokat kerestünk, vagy megírandó, érdekes témát, történéseket. Mivel magam is zenével foglalkozom, úgy döntöttem, hogy a dalszerző kurzust látogatom meg.

Körülbelül kilencen vannak a teremben, sokan már tavalyról ismerősek.  Mindenki a kivetítőt nézi, és úgy tűnik, a klasszikus feladattal foglalkoznak:  épp egy dalszöveget próbáltak „ráeszkábálni” egy zenére.  A hangulat fesztelen, mindenki szabadon hozzá mer szólni a témához, közli a kérdéseit, ötleteit vagy véleményét. Úgy tűnik, gyakran még a két oktató sem ért egyet. Az aktuális téma épp a ritmizálás és a rímek kiegyensúlyozása a zenében.

Folk Iván, mint zenész, és Kerekes Ernő, mint író két nézőpontból közelítik meg a dolgot, kérdésekkel próbálják meg rávezetni a hallgatókat a megoldásra. Nem igazán értem, konkrétan mi a feladat, ezért megkérdezem a mellettem ülőtől, aki készséggel el is magyarázza: Ernőnek küldtek egy dalt, hogy írjon rá szöveget. A dalt együtt is meghallgatták, mindenki elmondta, mit gondolna ehhez a dalhoz szövegként, aztán Ernő megmutatta a saját verzióját, amit most közösen próbálnak korrigálni. Mintha tavaly ugyanezt csináltuk volna, csak akkor már egy végleges szöveg helyett próbáltunk más megoldásokat keresni.

Izgatottan várjuk a bemutatást!

A 2009. október elején rendezett Kreatív Dicsőítők Találkozója (KREDIT) egyik műhelyébe látogattam el – a reklámfilm stábhoz. Egy 19 éves fiatalember serénykedett a filmfelvételnél – Géczy Áron. Őt kérdeztem arról, hogyan érzi magát a kurzuson.

-Most vagy itt először?

 -Igen, az előző KREDIT-en még nem voltam.

-Honnan szereztél információt erről az alkalomról?

-A házigazda Agapé gyülekezetbe járok, barátaim szóltak, hogy itt a helyem.

- Milyen hatással volt rád a műhely vezetője, Sisa Attila?

- Attila az „agy”, az ötletember, minket is ösztönöz, és összeszedi az ötleteinket. A technikai megvalósítással inkább Bugovics Botond  és Mizsei Csaba foglalkozik.

- Nyertél inspirációt a műhelymunka során?

- Igen, tervezem, hogy „Jézus reklámfilmeket” fogok készíteni, és a most divatos gerilla média szerint felteszem őket a youtube-ra, ott rátalálhat, akit érdekel. Ez is egy lehetőség lehet az evangélium hirdetésére.

Miért? Isten vidám?

Buszon utaztam aminap és egy anyuka ült velem szemben a gyermekével. A kisfiú olyan hároméves-forma lehetett. Ahogy néztem, gyönyörködtem benne, önkéntelenül is elmosolyodtam. A kissrác visszamosolygott. Nekem is eggyre jobban mosolyra húzodott a szám. A kicsit ez arra ösztönözte, hogy még inkább somolyogjon, nevessen, a szeme is vidáman csillogott. A szívünk egyre inkább megtelt boldogsággal.

Arra gondoltam, így tükrözhetjük mi is vissza Isten szeretetét.

Isten boldog Isten, ma is rád mosolyog.

Ez az a kérdés, amit már számtalan ember számtalan helyzetben tett fel nekem. Nehéz ezt így elmagyarázni annak,aki mindenáron aggyal akarja megérteni úgy,mint egy feladatot,amire ki kell hogy jöjjön egy végeredmény. Sokszor az sem elég,ha elmondom az eredményt,még a levezetésre is kíváncsiak.

De ez nem matematikai példa. Ez nem csak egy téma, amit feldobunk egymás között hívők és hitetlenek. Ő Szellem,Isten Szellem. Jézus zörget a szívünk ajtaján,nem pedig az értelmünk kapuján kopog. Ő a Kezdet és a Vég,Ő az Atya,aki szeret minket.

Ne menjünk hát bele végtelen vitákba, értelmetlen veszekedésekbe.Legyen meg bennünk a plusz. Engedjük be Jézüst a szívünk ajtaján,Ő foglaljon ott helyet.Ha megérzik rajtunk az Élet illatát és az Úr kegyelméből hitelesen tudjuk megmutatni,hogy miért Isten a mi életünk értelme,akkor már senkinek sem fog hiányozni a száraz levezetés.

"Aranyoskám, mi az a sok kriksz-kraksz azon a papíron, Te tudsz már írni-olvasni, felolvasod nekem?" - kérdezhette egy elképzelt szilágyrekettyési asszonyság 100-150 éve tanult unokáját. Ma, amikor az írás-olvasás hazánkban teljesen elterjedtté vált, sokkal kevésbé beszélhetünk arról, hogy valaki nem tudná papírra vetni a gondolatait. Tehát a fenti kérdésünkre, ha statisztikai megközelítést alkalmazunk, mondhatjuk, hogy Magyarországon legalább 9 millió ember.

Különbség azonban abban már jóval inkább felmerül, hogy élünk -e ezzel a tudással, és hogy miként. Véleményem szerint az tud igazán írni, akinek van miről. Az írás nem önmagáért van, értéket, tudást, információt közvetít. Akármit is írunk le, hinnünk kell abban, hogy azzal hatással leszünk arra, aki elolvassa. Az képes igazán írni, akinek az üzenetét, sorait elolvasva változás jön létre. És végezetül egy idézet:

"Légy Te a változás, ami látni akarsz!"

Mit olvashatnék? Ami felkerül a világhálóra... Íme a kínálat: tudosítások földrengésekről, sztárok szerelmi kicsapongásai, a legújabb divathullám ruhadarabokjainak és stílusainak elemzése, a jóga rejtelmei...

Hogy keresztények mit kínálnak a neten? Olvashatunk mélyremenő, hétköznapi ember számára felettébb magasröptű és kiábrándító hitvitákat, ezentúl elbátortalanító és a hitelességet "erősítő" beszámolókat homokos papokról és parázna apácákról. A további kínálatban szerepel még néhány hiányos, gyenge stílusban megírt feltűnően hozzá nem értő riporter által készített interjú és néhány kegyetlen kritika más felekezetekről.

Ezt olvashatom, hát ezt olvasom. Vagy tudsz jobbat adni? Szívesen olvasnék mást is! :)

elkezdődött a kredit, a kreatív dicsőítők találkozója! nagy a lótás-futás, lázasan (nem h1n1, no para...) alkotnak a műhelyekben a fotósok, táncosok, festők, szövegírók... a bloggerek sem tétlenkedtek. átvették a bloggerek tízparancsolatát, és blogokat elemeztek. aztán kaptak egy kérdést és egy stílust, amelyben meg kellett válaszolniuk a feltett kérdést. ezekből születtek a fentebb olvasható, jobbnál jobb bejegyzések... ;)

...vagy hagyd, hogy "ő" szerezzen meg téged...

október első hétvégéje: kredit. nem, nem az egyetemen. az agapé gyülekezetben, a főváros tizennyolcadik kerületében. műhelyekkel, emberekkel, színpaddal, kamerával, tollal, ecsettel, de ami a legfontosabb: istennel. még lehet regisztrálni!

www.kredit.area.hu